Az egyiptomi muszlim nők oktatásának problémája a 19-20. század fordulóján: Qasim Amin The Liberation of Women [A nők felszabadítása] (1899) és The New Woman [Az új nő] (1900)

Absztrakt

Qasim Amin (1863-1908) a modern Egyiptom történetének egyik legvitatottabb gondolkodója. A Nahda gondolkodók második generációjához tartozik, akik számára a hagyomány és a modernitás viszonya komplex kérdéseket vetett fel. A modernitás kihívásaival szembesülve a hitelesség keresése érdekében újravizsgálják a múltat. Az 1899-ben megjelent The Liberation of Women (A nők felszabadítása) és az 1900-ban publikált The New Woman (Az új nő) című két könyvében a nők lehetséges szerepét gondolja át a formálódó egyiptomi nemzetben, egy olyan társadalomban, amely független nemzetként készül belépni a modernizmus kapitalista világrendszerbe. Racionális, távolságtartó perspektívát használ az egyiptomi nők viselkedésének elemzésére, hogy újradefiniálja a közösségen belüli társadalmi létüket, ami azzal is jár, hogy korábbi szerepüket negatívan láttatja, értéktelennek és aljasnak konstruálja az ’egyiptomi nőt’. Ezzel párhuzamosan a nőiség nyugati normáit nemcsak kívánatosnak, hanem a nemzeti fejlődés legbiztosabb és egyetlen útjának állítja be. Az újjáalakulás elérésének Oasim által elgondolt eszköze az oktatás, amely az ő megfogalmazásában egy sajátos „nemesítési” folyamatot ír elő, ami olyan „művelt” egyiptomi nőt hozna létre, aki értékeiben közelebb állna az ’egyiptomi férfi’-hez. Quasim, elképzelése szerint, így végső soron a korabeli nyugati társadalommal egyenrangú nemzet jöhetne létre.