A könnyen érthető nyelv nemzetközi irányelveinek képekre vonatkozó útmutatásainak kvalitatív elemzése
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Equal access to information is a fundamental human right in modern societies. Easy Language is a tool that supports the social inclusion of people with low linguistic competence and who need help to understand information. This research examines the guidelines for images in the international guidelines for Easy Language, highlighting the sets of rules that determine how and how effectively information is supported visually. A metanarrative literature analysis is carried out to classify the rules for images in the different guidelines used in European countries and to identify and compare the similarities and differences between them. The research highlights the need to develop uniform yet flexible sets of rules that take into account the different linguistic and cultural specificities in order to ensure the success of the use of Easy Language. The results can contribute to improving accessibility and access to information.
Article Details
References
Arle, S. és Frondén, C. (2022): Bringing order to chaos: Research on Easy Swedish. Nordic Journal of Linguistics, 45. Special Issue 2. 167–193. https://doi.org/10.1017/S0332586522000105
Begriplig Text (2019): 19 råd för att skriva begripligt. Begriplig Text, Svédország.
Bredel, U. és Maaß, C. (2016): Ratgeber Leichte Sprache. Die wichtigsten Regeln und Empfehlungen für die Praxis. Duden, Berlin.
Chinn, D. és Homeyard, C. (2017): Easy read and accessible information for people with intellectual disabilities: Is it worth it? A meta-narrative literature review. Health Expectations 20. 6. sz. 1189–1200.
Csató Zsuzsa (2002, szerk.): Egyszerűen, érthetően. Útmutató könnyen érthető tájékoztatók készítéséhez. ÉFOÉSZ, Budapest.
FAIDD (2022): A könnyen érthető nyelv indikátora 2.0. In: Ladányi Lili és Magyar Ágoston (szerk.): A könnyen érthető nyelv indikátora 2.0. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Farkasné Gönczi Rita és Graf-Jaska Éva (2009): Könnyen érthető kommunikáció. In.: Pandula András, Szatmári Péter, Vincze Tamás, Farkasné Gönczi Rita és Graf-Jaska Éva: Kommunikációs és információs technológiák és fogyatékosságügy. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 81−100.
Farkasné Gönczi Rita (2013): Könnyen érthető kommunikáció nyelvi szintjei. Gyógypedagógiai Szemle, 41. 3. sz. 208−212.
Farkasné Gönczi Rita (2018): A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 46. 1. sz. 64−76.
Farkasné Gönczi Rita (2021): Könnyen érthető kommunikáció fogalma, nyelvi szintjei és alkalmazhatósága a látássérülés kontextusában. In: Farkasné Gönczi, Rita (szerk.): Dimenzióváltások a látássérült személyek pedagógiája és rehabilitációja mátrixában. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 75-79. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/54713 (2024.07.01.)
González-Sordé, M. és Matamala, A. (2023): Empirical evaluation of Easy Language recommendations: a systematic literature review from journal research in Catalan, English, and Spanish. Universal Access in the Information Society, 23. 1369-1387. https://doi.org/10.1007/ s10209-023-00975-2
Greenhalgh, T., Potts, H. W., Wong, G., Bark, P. és Swinglehurst, D. (2009): Tensions and paradoxes in electronic patient record research: a systematic literature review using the metanarrative method. The Milbank Quarterly, 87. 4. sz. 729–788.
Greenhalgh, T., Robert, G., Macfarlane, F., Bate, P., Kyriakidou, O. és Peacock, R. (2005): Storylines of research in diffusion of innovation: a meta-narrative approach to systematic review. Social Science & Medicine, 61. 2. sz. 417–430.
Gruiz Katalin (é. n.): Hogyan készítsünk könnyen érthető környezetismereti segédanyagot? –Irányelvek. Down Alapítvány, Budapest.
Horváth Péter László (2017): Adalékok a könnyen érthető kommunikáció nemzetközi történetéhez. Gyógypedagógiai Szemle. 45. 3. sz. 159−174.
Horváth Péter László (2020): A könnyen érthető kommunikációs képzési programok képzésfejlesztésének története Magyarországon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény tükrében. (Doktori értekezés.) Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger. http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/81/1/doktori%20%C3%A9rtekez% C3%A9s.pdf (2024.07.01.)
Horváth Péter László (2021): Egyenlő eséllyel hozzáférhető információ Könnyen érzékelhető és könnyen érthető üzenetek intellektuális területen támogatást igénylő ügyfeleknek. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, Budapest.
Horváth Péter László és Ladányi Lili (2021): Szerkesztői előszó. In: Horváth Péter László és Ladányi Lili (szerk.): Válogatás a könnyen érthető nyelv nemzetközi szakirodalmából. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009a): Információ mindenkinek A könnyen érthető kommunikáció európai alapelvei.
Inclusion Europe − Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, Brüsszel – Budapest. Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009b): Az egész életen át tartó tanulás oktatóinak képzése.
Inclusion Europe − Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, Brüsszel – Budapest. Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009c): Ne írjon nekünk, nélkülünk! Hogyan vonjunk be értelmi fogyatékossággal élő embereket könnyen érthető szövegek készítésébe. Inclusion Europe − Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, Brüsszel – Budapest.
(IFLA) International Federation of Library Association and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) (2010, ford.: Ótott-Kovács Réka 2021) 120 Irányelvek könnyen olvasható szövegekhez. IFLA, The Hague. (A magyar nyelvű fordítást kiadta a szegedi Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó 2021-ben.)
Kaatra, K. és Ketola, A. (2023): Selkokuvaopas. Selkokeskus, Finnország.
Kotilainen, L. (1990): Hyvä lehtijuttu – kirjoittajan opas. Minnapress Oy, Kuopio, Finnország.
Lindholm, C. és Vanhatalo, U. (2021, szerk.): Handbook of Easy Language in Europe. Frank & Timme, Berlin.
Maaß, C. (2020): Easy language–plain language–easy language plus: Balancing comprehensibility and acceptability. Frank & Timme, Berlin.
Sántha Kálmán (2013): Multikódolt adatok kvalitatív elemzése. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
Schnotz, W. (2014): An Integrated Model of Text and Picture Comprehension. In: May E R, R. (szerk.): The Cambridge Handbook of Multimedia Learning. Cambridge University Press, 72–102.