Beszédfeldolgozást vizsgáló tesztek iskoláskorig
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The foundation for literacy can start with an appropriate level of speech perception and production skills and abilities. A high level of speech perception and phonological awareness based on it are essential for beginning to learn to read. Both speech perception, i.e. the ability to identify different sounds accurately, and the development of different levels of phonological awareness at a high level, as well as the process of developing more complex skills of manipulating syllables and sounds, develop over long months or years. Although the development of these skills starts from birth, they are constantly being refined and developed. The preschool years are a particularly suitable period for this, as this is when the brain’s attention, ability to structure and develop a functional role is most sensitive. During the preschool years, the development of this ability already shows a ceiling effect. In order to help all educators (either professionals or parents) to support the development of these skills in children before they enter school, we have collected a list of test items that measure the level of these skills in preschool children. These scientifically based test items are suitable for developmental purposes. Knowledge and use of these and other tests mentioned in the study are essential to ensure that children start learning to read with the best possible skills and abilities. A summary table at the end of this study will help you to find your way among the different types of tasks, levels and types of activity.
Article Details
References
Adamikné Jászó Anna (2006): Az olvasás múltja és jelene: az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Trezor Kiadó, Budapest.
Adamikné Jászó Anna (2019): A helyesírás és az olvasástanítási módszer összefüggéséről. In: Bozsik Gabriella és Ludányi Zsófia (szerk.): Szabályzat, oktatás, gyakorlat: helyesírásról sokszínűen: a 2015-ös és a 2017-es Nagy J. Béla helyesírási verseny előadásai, feladatai és egyéb
tanulmányok. Líceum, Eger. 33–49. https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/4790/1/33_49.pdf (2024.05.12.)
Bittera Tiborné (2007): A megkésett beszédfejlődés terápiája: tanári segédanyag az Én is tudok beszélni 1 című munkatankönyvhöz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Blomert Leo és Csépe Valéria (2012): Az olvasástanulás és -mérés pszichológiai alapjai. In: Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 17–85. http://pedagogus.edia.hu/sites/default/files/
olvasas_tartalmi_keretek.pdf (2024.05.12.)
Csányi Yvonne (2017): Három új nyelvi teszt. Gyógypedagógiai Szemle, 45. 1. sz. 74–78.
Csépe Valéria (2006): Az olvasó agy. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csépe Valéria, Szűcs Dénes és Lukács Ágnes (2002): Beszédészlelés és a nyelvi rendszer − fejlődés és fejlődési zavar. In: Czigler István, Halász László és Marton L. Magda (szerk.): Az általánostól a különösig. Gondolat Kiadó, MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Budapest. 109–131.
Gósy Mária (2006a): A beszédhangok megkülönböztetésének fejlődése. In: Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium, Budapest. 147–159.
Gósy Mária (2006b): GMP-diagnosztika: a beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata, fejlesztési javaslatok. Nikol Kiadó, Budapest.
Hegedűs Hanga, Horváth Péter és Radics Márta (2021): Értelmileg akadályozott, 1−8. osztályos általános iskolai tanulók receptív nyelvi képességeinek vizsgálata TROG-H teszt segítségével. Fogyatékosság és Társadalom, 7. 1. sz. 28–43. DOI: 10.31287/FT.hu.2021.1.3
Juhász Ágnes (2007): Token beszédmegértési teszt gyermekeknek. In: Juhász Ágnes (szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve + Logopédiai vizsgálatok melléklete. Logopédiai Kiadó, Budapest. 169–176. Juhász Ágnes és Bittera Tiborné (1993): Képanyag a megkésett/akadályozott nyelvi fejlesztéshez. Logopédia Kiadó, Budapest.
Juhász Ágnes és Bittera Tiborné (2007): A megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés vizsgálata. In: Juhász Ágnes (szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve + Logopédiai vizsgálatok melléklete. Logopédiai Kiadó, Budapest. 21–39.
Juhász Valéria (2017): A literációs tudatosság kialakulása az olvasástanulás előtt. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 26. 12. sz. 38–44. Juhász Valéria (2020): A beszéd- és értelemgyakorlatok tantárgy célja, tartalma és módszertana Nagy László vezérkönyve alapján. In: Juhász Valéria és Sulyok Hedvig (szerk.): Kommunikáció- és beszédfejlesztés a gyakorlatban. SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 82–102. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/27704/ (2024.05.12.)
Juhász Valéria (2023a): A beszédfejlődés segítése, a nyelvi tudatosság fejlesztése a sikeres olvasásért és tanulásért. Papír-ceruza-dobókocka játékgyűjteménnyel óvodásoknak és kisiskolásoknak. JGYF Kiadó, Szeged.
Juhász Valéria (2023b): A szintaktikai tudatosság fogalma, szerepe az olvasásértésben és vizsgálati módszerei. In: Balázs László (szerk.): Fenntarthatóság a kommunikáció oktatásában. Hungarovox Kiadó, Budapest. 75–88. http://www.jgypk.hu/tanszek/alknyelv/wp-content/ uploads/2023/05/TK_15-75-88.pdf
Kádár Kitti, Hódi Ágnes és Soós Katalin (2021): A diszlexiára való hajlam kiszűrésének lehetőségei az óvodában. Módszertani Közlemények, 61. 2. sz. 153–172.
Kálmán László és Tóth Edit (2021): Óvodapedagógusok, tanítók és szülők vélekedései az iskolakészültségről. Iskolakultúra, 31. 9. sz. 3–24. DOI: 10.14232/ISKKULT.2021.09.3
Kas Bence, Lőrik József és Bertalan Regina Frida (2017): A korai nyelvi-kommunikációs fejlettség új mérőeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA–3) alapjai és gyakorlati alkalmazási lehetőségei. Logopédia, 2. 1. sz. 41–56.
Kas Bence, Lőrik József, M. Bogáth Réka, Sz. Vékony Andrea és Sz. Mályi Nóra (2012): SZÓL-E? Szűrőeljárás az óvodáskori logopédiai ellátáshoz. Útmutató. Logotech, Székesfehérvár.
Kas Bence, Lőrik József, Szabóné Vékony Andrea és Komárominé Kasziba Henrietta (2010): A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle, 38. 2. sz. 114–125.
Kas Bence és Sósné Pintye Mária (2019): Early Linguistic Indicators of Later Reading Achievement in Kindergarten Practice and Theory in Systems of Education, 14. 1. sz. 23–31.
Lakatos Katalin (2000): Szenzomotoros szemléletű vizsgálatok: az állapot és mozgásvizsgáló teszt. BHRG Alapítvány, Budapest.
Lőrik József (2013): Az írott nyelv zavarai, diszlexia, diszgráfia. In: Hirschberg Jenő, Hacki Tamás és Mészáros Krisztina (szerk.): Foniátria és társtudományok: a hangképzés, a beszéd és a nyelv, a hallás és a nyelés élettana, kórtana, diagnosztikája és terápiája. 2. köt. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 118–122.
Lőrik József és Májercsik Edit (2015): Iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány olvasási-írási alapkészségének vizsgálata. Instrukciós füzet és vizsgálati jegyzőkönyv. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest.
Pléh Csaba, Palotás Gábor és Lőrik József (2002): Nyelvfejlődési szűrővizsgálat (PPL). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Lukács Ágnes, Győri Miklós és Rózsa Sándor (2011): TROG Kézikönyv. OS Hungary, Budapest.
Lukács Ágnes, Győri Miklós és Rózsa Sándor (2013): TROG-H: új sztenderdizált módszer a nyelvtani megértés fejlődésének vizsgálatára. Gyógypedagógiai Szemle, 41. 1. sz. 1–22. Menyuk Paula és Chesnick Marie (1997): Metalinguistic Skills, Oral Language Knowledge, and Reading: Topics in Language Disorders, 17. 3. sz. 75-87. DOI: 10.1097/00011363-199705000- 00008
Nagy József (1980): 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkészségek fejlődése 4−8 éves életkorban. Az eredményes iskolakezdés hét kritikus alapkészségének országos helyzetképe és a pedagógiai tanulságok. DIFER programcsomag. Mozaik, Szeged.
Nyitrai Ágnes, Korintus Mihályné, Hajdúné Holló Katalin, Józsa Krisztián, Rózsa Sándor és Kereki Judit (2021): A Gyermekfejlődési kérdőív alkamazása a bölcsődében és az óvodában. Családbarát Magyarország Központ, Budapest. https://gyermekut.hu/pdf/Gyermekfejlodesi_ kerdoiv_alkalmazasa_online_220217.pdf (2024.05.12.)
Pléh Csaba (2014): A mondatmegértés folyamata. In: Pléh Csaba és Lukács Ágnes (szerk.): Pszicholingvisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 251–286.
Sedlak Franz és Sindelar Brigitte (1998): „De jó, már én is tudom!” I−II. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest.
Torda Ágnes (2015): A logopédia ellátás szakszolgálati protokollja. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/pedagogiai_ szakszolgalat/logopedia-ellatas-szakszolgalati-protokoll.pdf (2024.05.12.)
Uhrin Dorottya (2023): Az ötéves kori logopédiai szűrések hazai gyakorlatának vizsgálata. Diplomadolgozat (BA/Bsc). Kézirat Szegedi Tudományegyetem, Szeged https://diploma. bibl.u-szeged.hu/id/eprint/139939/ (2024.05.12.)
Vakula Tímea (2013): Kísérlet a munkamemória, a szókincs és a szövegértés összefüggéseinek a jellemzésére 3–8 éves korban. Anyanyelv-pedagógia, 6. 3. sz. http://anyanyelv-pedagogia.hu/ cikkek.php?id=468 (2024.05.12.)
Vekerdi Iréne (1998): Nyelvi játékok az óvodában. A beszédhang-megkülönböztető képesség és készség fejlesztése. Beszédgyógyítás, 7. 2. sz. 15–77.
Zentai Gabriella, Hajdúné Holló Katalin és Józsa Krisztián (2021): A gondolkodás fejlesztése 4−8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.
Zsoldos Márta és Sarkady Kamilla (2001): Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára: MSSST: Meeting Street School Screening Test = Meeting Street School szűrőteszt. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, Budapest.