A könnyen érthető nyelv nemzetközi irányelveinek képekre vonatkozó útmutatásainak kvalitatív elemzése
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A modern társadalmakban az információhoz való egyenlő hozzáférés alapvető emberi jog. A könnyen érthető nyelv olyan eszköz, amely támogatja az alacsony nyelvi kompetenciájú és az információ értelmezéséhez segítséget igénylő személyek társadalmi integrációját. Ezen kutatás a könnyen érthető nyelv nemzetközi irányelveinek képekre vonatkozó útmutatásait vizsgálja, kiemelve azokat a szabályrendszereket, amelyek az információ vizuális támogatásának módját és hatékonyságát meghatározzák. A metanarratív szakirodalmi elemzés során megvalósítjuk az európai országokban használt szabályrendszerekben megjelenő, képekre vonatkozó irányelvek lényegesnek tűnő elemzési szempontok alá rendezését, és a közöttük lévő hasonlóságok és eltérések feltárását és összehasonlítását. A kutatás rávilágít arra, hogy a könnyen érthető nyelv alkalmazásának sikeressége érdekében elengedhetetlen az egységes, mégis rugalmas szabályrendszerek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a különböző nyelvi és kulturális sajátosságokat. Az eredmények hozzájárulhatnak a kommunikációs akadálymentesítés fejlesztéséhez és az információhoz való hozzáférés javításához.
Article Details
Hivatkozások
Arle, S. és Frondén, C. (2022): Bringing order to chaos: Research on Easy Swedish. Nordic Journal of Linguistics, 45. Special Issue 2. 167–193. https://doi.org/10.1017/S0332586522000105
Begriplig Text (2019): 19 råd för att skriva begripligt. Begriplig Text, Svédország.
Bredel, U. és Maaß, C. (2016): Ratgeber Leichte Sprache. Die wichtigsten Regeln und Empfehlungen für die Praxis. Duden, Berlin.
Chinn, D. és Homeyard, C. (2017): Easy read and accessible information for people with intellectual disabilities: Is it worth it? A meta-narrative literature review. Health Expectations 20. 6. sz. 1189–1200.
Csató Zsuzsa (2002, szerk.): Egyszerűen, érthetően. Útmutató könnyen érthető tájékoztatók készítéséhez. ÉFOÉSZ, Budapest.
FAIDD (2022): A könnyen érthető nyelv indikátora 2.0. In: Ladányi Lili és Magyar Ágoston (szerk.): A könnyen érthető nyelv indikátora 2.0. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Farkasné Gönczi Rita és Graf-Jaska Éva (2009): Könnyen érthető kommunikáció. In.: Pandula András, Szatmári Péter, Vincze Tamás, Farkasné Gönczi Rita és Graf-Jaska Éva: Kommunikációs és információs technológiák és fogyatékosságügy. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 81−100.
Farkasné Gönczi Rita (2013): Könnyen érthető kommunikáció nyelvi szintjei. Gyógypedagógiai Szemle, 41. 3. sz. 208−212.
Farkasné Gönczi Rita (2018): A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 46. 1. sz. 64−76.
Farkasné Gönczi Rita (2021): Könnyen érthető kommunikáció fogalma, nyelvi szintjei és alkalmazhatósága a látássérülés kontextusában. In: Farkasné Gönczi, Rita (szerk.): Dimenzióváltások a látássérült személyek pedagógiája és rehabilitációja mátrixában. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 75-79. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/54713 (2024.07.01.)
González-Sordé, M. és Matamala, A. (2023): Empirical evaluation of Easy Language recommendations: a systematic literature review from journal research in Catalan, English, and Spanish. Universal Access in the Information Society, 23. 1369-1387. https://doi.org/10.1007/ s10209-023-00975-2
Greenhalgh, T., Potts, H. W., Wong, G., Bark, P. és Swinglehurst, D. (2009): Tensions and paradoxes in electronic patient record research: a systematic literature review using the metanarrative method. The Milbank Quarterly, 87. 4. sz. 729–788.
Greenhalgh, T., Robert, G., Macfarlane, F., Bate, P., Kyriakidou, O. és Peacock, R. (2005): Storylines of research in diffusion of innovation: a meta-narrative approach to systematic review. Social Science & Medicine, 61. 2. sz. 417–430.
Gruiz Katalin (é. n.): Hogyan készítsünk könnyen érthető környezetismereti segédanyagot? –Irányelvek. Down Alapítvány, Budapest.
Horváth Péter László (2017): Adalékok a könnyen érthető kommunikáció nemzetközi történetéhez. Gyógypedagógiai Szemle. 45. 3. sz. 159−174.
Horváth Péter László (2020): A könnyen érthető kommunikációs képzési programok képzésfejlesztésének története Magyarországon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény tükrében. (Doktori értekezés.) Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger. http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/81/1/doktori%20%C3%A9rtekez% C3%A9s.pdf (2024.07.01.)
Horváth Péter László (2021): Egyenlő eséllyel hozzáférhető információ Könnyen érzékelhető és könnyen érthető üzenetek intellektuális területen támogatást igénylő ügyfeleknek. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, Budapest.
Horváth Péter László és Ladányi Lili (2021): Szerkesztői előszó. In: Horváth Péter László és Ladányi Lili (szerk.): Válogatás a könnyen érthető nyelv nemzetközi szakirodalmából. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009a): Információ mindenkinek A könnyen érthető kommunikáció európai alapelvei.
Inclusion Europe − Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, Brüsszel – Budapest. Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009b): Az egész életen át tartó tanulás oktatóinak képzése.
Inclusion Europe − Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, Brüsszel – Budapest. Inclusion Europe és Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége (2009c): Ne írjon nekünk, nélkülünk! Hogyan vonjunk be értelmi fogyatékossággal élő embereket könnyen érthető szövegek készítésébe. Inclusion Europe − Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, Brüsszel – Budapest.
(IFLA) International Federation of Library Association and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) (2010, ford.: Ótott-Kovács Réka 2021) 120 Irányelvek könnyen olvasható szövegekhez. IFLA, The Hague. (A magyar nyelvű fordítást kiadta a szegedi Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó 2021-ben.)
Kaatra, K. és Ketola, A. (2023): Selkokuvaopas. Selkokeskus, Finnország.
Kotilainen, L. (1990): Hyvä lehtijuttu – kirjoittajan opas. Minnapress Oy, Kuopio, Finnország.
Lindholm, C. és Vanhatalo, U. (2021, szerk.): Handbook of Easy Language in Europe. Frank & Timme, Berlin.
Maaß, C. (2020): Easy language–plain language–easy language plus: Balancing comprehensibility and acceptability. Frank & Timme, Berlin.
Sántha Kálmán (2013): Multikódolt adatok kvalitatív elemzése. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
Schnotz, W. (2014): An Integrated Model of Text and Picture Comprehension. In: May E R, R. (szerk.): The Cambridge Handbook of Multimedia Learning. Cambridge University Press, 72–102.