Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat

Könyvszemle | Kovács, Ágnes Zsófia: The Memory of Architecture in Edith Wharton’s Travel Writings (New York: Routledge, 2025)

2025-03-06T09:09:32+01:00

Kovács, Ágnes Zsófia. 2025. The Memory of Architecture in Edith Wharton’s Travel Writings. New York: Routledge, 212 oldal. ISBN9781003442189

Könyvszemle | Verő-Valló Judit: Egyedül a nagyvárosban. Garzonotthonok és lakóik Budapesten a 19. század derekától az 1940-es évekig (Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2024)

2025-01-07T19:00:32+01:00

Verő-Valló Judit, Egyedül a nagyvárosban. Garzonotthonok és lakóik Budapesten a 19. század derekától az 1940-es évekig, Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2024, 176 oldal, ISBN 978-615-5635-27-4, 5177 Ft.

Könyvszemle | Mihályi Katalin (szerk.): Magyar nők és hősnők – Amikor a fakanál is kard. (Szabadka: Szekeres László Alapítvány, 2024)

2025-01-06T00:03:42+01:00

Mihályi Katalin (szerk.). 2024. Magyar nők és hősnők – Amikor a fakanál is kard. Szabadka: Szekeres László Alapítvány. 239 oldal. ISBN 978-86-81896-09-9.

Könyvszemle | Nagy M. Boldizsár (szerk.): These Roma are Queer? Roma LMBTQ+ antológia (Budapest: Leányvállalat, 2024)

2025-01-08T09:15:49+01:00

Nagy M. Boldizsár (szerk.) 2024. These Roma are Queer? Roma LMBTQ+ antológia. 146 oldal. ISBN 978-615-82374-5-1

Anne Frank első naplókötete mint performatív bricolage

2025-01-13T18:24:51+01:00

Anne Frank naplója a Biblia mellett a világon legnagyobb példányszámban elkelt könyv. Meglepő adat egy holland nyelven íródott művel kapcsolatban, de nem annyira meglepő a holocaust transznacionális kontextusában. Anne Frank naplója volt az egyik legkorábban, 1947-ben megjelent tanúságtétel. Gyakorlatilag a világ összes nyelvére lefordították. Kevésbé köztudott, hogy a naplónak több változata létezik: először maga Anne írta újra naplójának egy részét, halála után édesapja, Otto Frank szerkesztette újra a könyvalakban történő kiadáshoz, majd e különböző változatokat összedolgozva adják ki a naplót a könyvkiadók mind a mai napig.

Tanulmányomban a kockás fedelű naplókönyv első, a-verziójával foglalkozom, mely 1942. június 12-étől 1942. december 5-ig tart. A 2021-ben digitalizált naplónak ez a része tele van különböző írásképekkel, leragasztásokkal, betoldásokkal, fényképekkel, kommentárokkal, önértelmezési kísérletekkel. Ezek tanulmányozása nyomán arra a megállapításra jutottam, hogy a kockás fedelű napló nemcsak tartalmilag képvisel felbecsülhetetlen értéket, hanem a lapjain feltárulkozó vizuális forma miatt is. Állításom szerint a napló ezen része képzőművészeti műtárgyként, kollázsként is értelmezhető. Annes saját emlékeiből, levelekből, családi dokumentumokból, az írásmód váltogatásából mintegy bricolage-ként barkácsolja össze élethelyzetének történelmi, társadalmi, nemi, etnikai vonatkozásait. A napló képileg is megfogalmazza a szélsőséges történelmi helyzetbe kényszerült kiskamasz pszichoszociális fejlődésének állomásait. Ennek eredményeként egy performatív portré rajzolódik ki: a német zsidó menekültről, aki a háború után holland állampolgárrá és íróvá szeretne válni, a kamaszodó lány szexualitásáról és női mivoltának tudatosodásáról, a bujkálásról mint a külső és belső ellenállás formájáról, a traumákhoz, a természethez, a politikához, a családtagokhoz és a többi bujkálóhoz valamint az ahhoz a térhez való viszonyról, amely a bujkálást lehetővé teszi. Mindezek a folyamatok állandó mozgásban vannak, egymással játékba lépnek és együttesen a határátlépések, a lázadás és a szabadság irányába mutatnak.

Hálózatfejlesztés: Kádár Karr Erzsébet Gyönyörű ősz című önéletrajzi regényének kiadástörténetei és nőtörténeti összefüggései

2025-03-09T11:39:17+01:00

A Galilei Körhöz és a Kassák-féle avantgárdhoz közelálló Kádár Karr Erzsébet Alles ist umgekehrt (Minden fordítva van) című regényének kézirata, amely az első világháborús Budapest ifjúsági szerveződéseit mutatja be, 1938-ban Párizsban elnyerte az emigrációban alkotó fiatal szerzők számára kiírt Heine-díjat. A németül eddig még nem, magyarul is először csak 1958-ban Gyönyörű ősz címmel megjelent regény Kádár Karr Erzsébet lírájának újrafölfedezése dacára egyelőre nem részesült figyelemben. A tanulmány a részleges sikerek és kudarcok lehetséges okait vázolva egyfelől arra keres választ, milyen szerepet játszottak a regény recepciótörténetében a nőtörténethez kapcsolódó szempontok. Az önéletrajzi regény értelmezése során azt vizsgáljuk, mennyiben gondolható újra a magyar nyelvű kézirat története kapcsán a lektorok által élesen kritizált, mert hiányzónak vélt jellemfejlődés az önéletírás, a női Bildungsroman és az autoszociobiográfia működési logikájának újszerű megközelítései felől.

Ávilai Szent Teréz Önéletrajzának mai olvasata Paco Bezerra "Meghalok, mert nem halok meg. Teréz kettős élete" című drámájában

2024-11-03T12:10:13+01:00

Jézusról nevezett Ávilai szent Teréz (1515-1582) spanyol apáca, a Sarutlan Karmelita Rend megalapítója, a római katolikus egyház első női egyháztanítója. Szent Teréz könyvei egyfajta önéletírásként is olvashatók, habár csak az első, 47 évesen megírt, kitárulkozó és önelemző munkájának adta az utókor az Önéletrajz címet. Teréz irodalmi értékű művei sokakat megihlettek a XVI. századtól napjainkig, többek között például Paco Bezerra (1978) spanyol drámaírót, aki a Me muero porque no me muero: la vida doble de Teresa (2022, Meghalok, mert nem halok meg: Teréz kettős élete) című színművében napjainkban támasztja fel az apácát. A szent alakjának drámai rekonstruálásához a szerző az 1565-ben született Önéletrajzot hívta segítségül, és átültetve a fikcióba tovább gondolja azt. Jelen tanulmány az önéletrajzi forma definíciója és néhány világirodalmi példájának, majd a spanyol irodalom női önéletírírásainak a rövid áttekintése után Ávilai Szent Teréz munkásságát, annak napjainkig tartó hatását, valamint az Önéletrajz műnemek és korszakok közötti adaptációjának lehetőségeit és jellegzetességeit vizsgálja.

A futás identitásképző szerepe női önéletrajzi alkotásokban

2025-01-15T14:59:16+01:00

Önéletrajzi kötetek, blogbejegyzések, közösségi média profilok alapján vizsgálom futó-nők identitásképzési stratégiáit: hogyan válnak gyakran középkorú nők futókká, hogyan építik fel magukat a futópályán, s hogyan illeszkedik a futó-identitás saját életükről alkotott narratívájukba. Nők, akik nem futók, futni kezdenek, hogy visszakapják a testük feletti kontrollt, hogy visszaszerezzék, vagy éppen megteremtsék végre saját életüket. Nők futnak babakocsival, bébiszittert fogadnak, hogy legyen egy szabad órájuk futni, vagy kivárják, míg a gyerekeket magukra lehet már hagyni, és akkor húznak csak futócipőt. Nők, akik nem írók, könyvet írnak arról, hogyan válik identitásuk szerves részévé a futás. Nők a közösségi médiában futóprofilt építenek, közben folyamatosan sajátos női tapasztalatokat, női létélményeket megfogalmazva. Női testben futnak, mensturálva, terhesen, szülés utáni testtel, mellrákkal, vagy pánikbetegen. Lubics Szilvia, Sallai Zsuzsanna, Száz Ildikó és Tamás Rita mind a négyen publikáltak egy-egy olyan kötetet az életükről, amelyben a futás központi szerepet tölt be. A kötetek jellemzően kis kiadóknál, esetleg magánkiadásban láttak napvilágot, a szereplők is nem egyszer a margóról szólalnak meg, gyakori a traumanarratíva. Ki írja ezeket a szövegeket és kinek? Milyen céllal? Ki beszél, ki fut, ki neveli a gyereket közben? Arra a kérdésre keresem a választ, hogyan találnak hangot a megszólaláshoz ezek a nők, kinek a hangján szólalnak meg, miféle (vélt vagy valós) külső elvárásokra felelnek a futó nők szövegei.

"Amikor a kecskepásztor énem találkozik az űrhajóssal." Szabó Eszter Ágnes önarcképei

2025-01-15T10:17:24+01:00

Az írói önéletrajznak a képzőművészetben az önarckép felel meg. Noha sajátosságaik folytán alig összevethetőek, két funkciójuk, az énkonstrukció és önreprezentáció egymáshoz sodorja őket. Festők és szobrászok, nők és férfiak az érett reneszánsz óta készítenek önarcképeket, hagyományosan keveset, néha csak egyet-egyet, amelyek a 20. századig jellemzően az öntudatos (férfi) alkotót ábrázolják. Ma viszont, az önreprezentációk elszaporodásának korában – legyenek azok írásban, beszédben vagy képben – sok alkotó kizárólagos szereplője saját művészetének. Szabó Eszter Ágnes (1966–2024) nem tartozott közéjük. Noha készített önarcképeket, és portréja olykor megjelenik tárgyain (kerámián, falvédőn), ő az a művész volt, aki folyton másokkal foglalkozott. Társadalmi művész volt, aki épp a művész-ego ellen dolgozott. Mindaz érdekelte, ami nem személyes, noha minden tevékenységében teljes személyiségével benne volt. Jelen volt abban, amit éppen csinált – ez különösen performanszaiban, élő projektjeiben volt nyilvánvaló. „Minden háziasszony DJ” – jelentette ki, s emlékezhetünk, amint keverőpultnál állva zenét és ételeket kevert eat art eseményein, vagy köztereken felállította random varrodáját. Nemcsak témájává tette a háziasszony-létet, de tevékenységét a segítés motiválta, lokális (pl. újrahasznosító) cselekvéseit globális megfontolásokba (pl. klímaváltozás) ágyazta. A következőkben Szabó Eszter Ágnes merőben közösségi életművéből próbálom meg kifejteni sajátos „önarcképét”, amely a személyes és a társadalmi közötti határvonal helyén keletkező tér, mint háttér előtt látszik kirajzolódni.

Önéletírás és dekolonizáció: Halmozottan hátrányos társadalmi helyzet problematikája Oláh Mara OMARA önéletírásában és élettörténet-festményein

2025-01-19T22:11:03+01:00

Oláh Mara Omara (1945-2020) az egyik legjelentősebb kortárs magyar roma művész, aki társadalomkritikus műveivel nemzetközi szintéren is széleskörű ismertséget szerzett. Nem szokványos karrierút az övé: takarítónőként dolgozott, amikor negyvenhárom éves korában betegségei és személyes traumák hatására kezdett festeni. Az O. Mara festőművész (1997) című saját kiadású, fotókkal illusztrált önéletírásában pedig — mintegy festményeinek részletes narrációja — életének traumáit, viszontagságait (házasság, gyermekvállalás, válás, költözések), valamint művészeti pályájának főbb állomásait veszi sorra. Saját élettörténetén keresztül a roma nőket, mint többszörösen sérülékeny és diszkriminált csoportot jeleníti meg, akik nem csupán társadalmi előítéletek áldozatai, hanem a hatalom képviselői (orvos, rendőr, tanító) által elkövetett szimbolikus és fizikai erőszak elszenvedői is. Omara élettörténete (annak vizuális és szöveges elbeszélése) fontos kiindulópontként szolgál az alkotásaiban is tetten érhető különböző identitásmetszetek feltárásához és értelmezéséhez. Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa, egy roma nőművész esetében hogyan fonódnak össze a különböző egyenlőtlenségek (nem, faj/etnicitás, társadalmi osztályhoz való tartozás, anyaság), valamint az önéletírás és az élettörténet-festmények miként értelmezhetőek a dekolonizáció eszközeként.

Roma női önéletírások és Mária imádat textileken: Romani Design

2025-01-15T21:31:02+01:00

A divat sajátos episztemológiai pozíciót kidolgozó kulturális diszkurzus. Az öltözködést, mint egy funkcionális (nem jelentés-teremtő) emberi működést (a csupasz emberi test külső behatásoktól való védelmét) a divat sajátos jelentésekkel, formákkal, üzenetekkel telített, aktivitássá változtatja. Ebben a megformálódásban, diszkurzívvá emelésben meghatározó szerepet kaptak a divatmárkák, amelyek identitásformáló erővel is bírnak. A Romani Design a világ első roma divatháza, amelyet 2010-ben alapított egy roma testvérpár. A divatszakmában és a közösségművelő (Berhida projekt) tevékenységükben is több mint egy évtizede egy olyan koherensen roma képzetrendszert működtetnek, amely egyszerre tört be a high fashion magyarországi világába és egyben megszólította a roma származású magyarországi közösséget is. Formált egy sajátos, és közel sem mindenki által elfogadott kulturális identitást. A Romani Design tervezői a hagyományos utalásokat kortárs dizájnba építik be, hogy emeljék a romák társadalmi presztízsét, és a divaton keresztül betekintést nyújtsanak a roma kultúrába. A 2021-es ready-to-wear kollekciójukban a ruhákon és kiegészítőkön Szűz Mária képeinek, szakrális tárgyaknak és saját családi fotóknak a montázsa jelenik meg. Megalkották saját ’Romani Madonnájukat’, amely számukra a roma nőt a legmagasabb pozícióban, a szentek közé emelve ábrázolja. A Szűz Mária arca helyére édesanyjuk vagy saját fényképüket helyezik el, ezzel is hirdetve a női emancipációt. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogyan épül be a roma identitás és önéletrajz a modern divattervezésbe.

Testfragmentumok. Berhidi Mária korai munkáiról

2025-01-16T00:32:49+01:00

Berhidi Mária munkássága a 70-es és 80-as évek magyar művészetében a feminista művészet előfutárának tekinthető. Tanulmányomban elsősorban a korai alkotóéveket és a Képzőművészeti Főiskolán szerzett tapasztalatok nyomán született műveket dolgozom fel, amelyek a patriarchális művészeti intézményrendszerhez való nehezen elfogadható viszonyt tükrözik. Tanulmányai során szerzett negatív tapasztalatait diploma munkájában, a Modell-ben összegezte, amelyet kortársai intézménykritikus műként értékeltek. Munkássága tükrözte a női művészek alárendelt szerepét a férficentrikus művészeti diskurzusban, és a női alkotók társadalmi helyzetének kérdéseire reflektált, anélkül, hogy az explicit feminista elméleteket ismerte volna. Berhidi szobrászati attitűdje már a 80-as években is radikálisan különbözött a klasszikus, heroikus férfi szobrászati hagyományoktól. Az organikus, finom formák és az anyag tiszteletén alapuló munkák, mint a kőszobrok és testfragmentumok, a női alkotó szerepének újraértelmezésére irányultak. Ezzel olyan művészeti válaszokat adott, amelyek a patriarchális művészeti normák aláásására, illetve a női művészet és a női test jelenlétének kérdésére irányultak. Berhidi tehát a női művészeti diskurzus formálódása előtt olyan művészeti gyakorlatot alakított ki, amely megelőlegezte a feminista művészet és a női önreprezentáció kialakuló elméleteit Magyarországon, s elősegítette a későbbi feminista művészeti diskurzusok megjelenését.

„Bevonulok, úgy, mint Jézus, ez a város Jeriko.” Önmitizálás Beton.Hofi albumtrilógiájában

2025-01-16T00:00:19+01:00

A rap dalszövegeiben gyakran az előadó biografikus tapasztalatai ötvöződnek olyan témákkal, mint a szegénység vagy gazdagság, az egyéni sikerek vagy csoportidentitás. Az alapvetően maszkulin zsánernek tartott rap gyakran tematizálja a szexuális kicsapongásokat, a hódításokat, a zenei sikereket, a szegénysorból kitörő, gazdaggá váló rapper tehetséget. A magyar rapszcéna esetében is látható az előadói perszóna, az alteregó építése. Írásomban Beton.Hofi mixtape trilógiáját elemzem, és bemutatom, hogy a rap toposzai és az önéletrajzi elemek hogyan kapcsolódnak össze az előadó alkotásaiban, miként hozza létre az előadói perszónát. Kitérek arra, hogy a comic sins (2021), a PLAYBÁNIA (2022) és a 0 (2024) című albumok bűn motívuma hogyan kapcsolódik össze a kapitalizmussal, a bibliai Ádámmal, a Beton.Hofi név alatt alkotó Schwarz Ádámmal vagy Jézussal. Beton.Hofi szövegeit a szent és a profán keveredése, illetve az intertextualitás utalások határozzák meg: irodalmi, történelmi, popkulturális, vallási témákat érint, illetve saját alkotásaival is kapcsolatot teremt. Az albumtrilógia felkínálja, hogy a rapper munkássága ne csupán az önéletírás vagy autofikció fogalmán keresztül váljon megközelíthetővé, hanem a biomitográfia fogalma felől is.

,,Nem volt más választásom, mint vakmerőnek lenni.” Női szerepek Kim Gordon A Girl In A Band (2015) című memoárjában

2025-01-15T18:41:42+01:00

Kim Gordon (1953) amerikai no-wave/punk zenész, énekes, dalszerző, aki leginkább a Sonic Youth basszusgitárosaként, gitárosaként és énekeseként ismert. A Girl in a Band (2015) című memoárjának alapját az a női perspektívából bemutatott idegenségtapasztalat képezi, amit Gordon a Sonic Youth működése során megélt egy maszkulin hegemóniára épülő zenei közegben, magánéletében. Amellett, hogy a Sonic Youth zenekar szubjektív történetét is megírja, feminista nézőpontból részletesen reflektál a társadalmi szerepelvárásokból fakadó kettős mércére a bátyja árnyékában élő lánygyermekként, a nőiség és a zenész-lét viszonyára, a férfiak által dominált műfajok és zenei, a művészeti közegeken belüli hierarchiákra, homoszociális viszonyokra. A memoár egyszerre tűzi ki célnak írója gyógyulását és a zeneipar működésének leleplezését: szociológusi intencióval tárgyalja az emberi kapcsolatok dinamikáit a lassan széteső család és zenekar esetében, a zeneipart és a new yorki művészeti szcénát, mint anyagi érdekek által vezérelt gépezetet, és az ezek által felkínált szerepek árnyoldalait mutatja be a rocksztár-mítosz általános és személyre szabott lerombolásán keresztül. Gordon memoárjának címében egyszerre reflektál arra, ahogy a zenekarban egyetlen nőként a figyelem és a férfitekintetek kiemelt tárgyának pozíciójába került, mint csak társadalmi nemében jelölt, tulajdonnevétől megfosztott ember (“lány”), valamint arra is, hogy a lány a zenekarban eladhatóvá teszi a zenei produktumot. A tanulmány továbbá elemzi a női tekintet (female gaze) színpadi megjelenésének történetét a Sonic Youth dalain keresztül.

Előszó

2025-07-25T09:31:11+02:00