Tanulni élmény! Élménypedagógiai módszerek integrációja a gyógypedagógia területén
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
„A tanulás nem felkészülés az életre, a tanulás maga az élet.” (John Dewey)
Napjainkban minden gyermek, kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése, fejlesztése kihívások elé néz. Ez érinti a szakembereket, magukat a tanulókat, de természetesen a szülőket, az intézményeket és a társadalmat is. Minden résztvevő kénytelen alkalmazkodni ezekhez a kihívásokhoz. Alapvető gyógypedagógiai szemlélet a változatos, saját tapasztalatokon, élményeken alapuló képességfejlesztés, ismeretközlés, attitűdformálás. Ez a pedagógiai attitűd minden gyermek számára lehetőséget teremt az egyéni képességstruktúrában rejlő értékek feltárására, kiaknázására, a motivált munkavégzésre. Az élményalapú oktatás során tudatosan, tervezetten építünk a reformpedagógia alapelveire, ötvözzük az új lehetőségekkel. Gardner többszörös intelligenciaelméletét (Dezső, 2014) felhasználjuk a hétköznapok élményalapú pedagógiai gyakorlatában, így minden tanulót el tudunk érni, építhetünk erősségeikre, fejleszthetjük a kevésbé fejlett képességterületeiket.
Article Details
Hivatkozások
Bakti Mária, Csetényi Korinna, Juhász Valéria és Szarvas Júlia (2018): Legyen élmény a nyelvtanulás! Élményalapú, informális, idegennyelv-tanítási módszertan. Szegedi Tudományegyetem.
Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbségek − Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest.
Báthory Zoltán és Falus Iván (1997): Pedagógiai Lexikon I−III., Keraban Kiadó, Budapest.
Bickhard, M. H. (2003): An Integration of Motivation and Cognition. In: Smith, L., Rogers, C. és Tomlinson, P. (szerk.): Development and motivation: joint perspectives. Monograph Series II, British Psychological Society, Leicester. 41−56.
Clifford, M. A. (2018): Az erdőfürdőzés kézikönyve − Tapasztaljuk meg a természet gyógyító erejét. Alexandra Kiadó, Pécs.
Csajka Edina (2022): Outdoor fejlesztőmódszerek a pedagógus eszköztárában. In: G. Szabó Sára és Gombos Péter (szerk.): Módszertan és megújulás: Válogatás a MATE Neveléstudományi Intézete szakdidaktikai tanulmányaiból. MATE Press, Gödöllő. 9−26. https://press.mater. uni-mate.hu/86/1/Csajka%20E.pdf (2024.06.13.)
Csíkszentmihályi Mihály (2011): A flow. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csíkszentmihályi Mihály (2015): Tehetséges gyerekek. Flow az iskolában. Libri Könyvkiadó Kft., Budapest.
Dezső Renáta Anna (2014, szerk.): Differenciált tanulásszervezés a többszörös intelligenciák elméletének alkalmazásával. PTE BTK NTI, Pécs.
Englbrecht, A. és Weigert, H. (1996): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest.
Fáyné Dombi Alice és Sztanáné Babics Edit (2015): Játékpedagógia. Szegedi Tudományegyetem JGYPK Mentor(h)áló 2.0 program − digitális tananyagok. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/ tananyag/Jatekpedagogia/ (2024.06.10.)
Estefánné Varga Magdolna (2011, szerk.): Megújuló tananyagtartalmak, módszerek a kompetenciaalapú tanárképzésben. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
Gerlang Vivien (2019): Drámapedagógiai projektek a földrajztanításban. https://foldrajztanitas. elte.hu/index.php/category/modszertani_muhely/ (2024.05.19.)
Josifumi, M. (2018): Sinrin-joku. Erdőfürdő, a japán módszer a testi-lelki egészséghez. HVG Könyvek, Budapest.
Józsa Krisztián és Fazekasné Fenyvesi Margit (2007): Tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja. Iskolakultúra Online, 1. 1. sz., 76−92.
Kagan, S. (2001): Kooperatív tanulás. Ökonet Kft, Budapest.
Kispéter Andrea és Sövényházy Edit (2008): Élménypedagógia. Bába Kiadó, Szeged.
Köböl Erika, Hevesi Tímea Mária és Topál József (2015): Állatasszisztált foglalkozások. Szegedi Tudományegyetem JGYPK Mentor(h)áló 2.0 program − digitális tananyagok. http://www. jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Allatasszisztalt_foglalkozasV2/index.html (2024.06.10.)
Liddle, M. D. (2019): Tanítani a taníthatatlant. Pressley Ridge Magyarország Alapítvány, Budapest.
Meggyesné Hosszu Tímea (2015): A tanulásban akadályozott gyermekek idegen nyelvtanításának kérdései. Szegedi Tudományegyetem JGYPK Mentor(h)áló 2.0 program − digitális tananyagok. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tanulasban_akadalyozott_gyermekek_ idegen_nyelvtanitasanak_kerdesei_teljes/index.html (2024.06.10.)
Mester Dolli (2010): A tanulási motiváció fejlesztésének új lehetőségei. Pedagógusképzés, 8. 2–3. sz. 87–97.
M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest.
Mogyorósi Zsolt és Virág Irén (2024): Iskola a társadalomban − az iskola társadalma. Hungarian Online University. http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/hunline_pedpszi/15_iskola_a_tarsadalomban/ 922_az_alternatv_iskolk_ltrejtte.html (2024.04.12.)
Molnár Gyöngyvér és Csapó Benő (2003): A képességek fejlődésének logisztikus modellje. Iskolakultúra 13. 2. sz. 57-69.
Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.
Németh András és Skiera, Ehrenhard (2003): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Pukánszky Béla és Németh András (1996): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. https://mek.oszk.hu/01800/01893/html/ (2024.05.19.)
Rapos Nóra, Gasko Krisztina, Kálmán Orsolya és Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OFI, Budapest.
Szabó Gábor (2006): Az Outdoor módszer alkalmazásának lehetőségei a tanácsadásban. Kalandterápiás beszámoló. ELTE PPK, Budapest.
Székely Lajos, Vergeer, Frans és Simon Tamás (2007): Az „egészség” fogalmának újraértelmezése. I. rész. Egészségfejlesztés, 48. 5−6. sz. 37−49.