A morfológiai tudatosság mérése és fejlesztésének hatása a szövegértési képességre 9. osztályos szakiskolai tanulók körében
Main Article Content
Absztrakt
A morfológiai tudatosság a szavak szerkezetének manipulálására való képesség (Carlisle, 1995; Török és Hódi, 2015). Több nemzetközi tanulmány is megerősíti a morfológiai tudatosság fejlesztésének fontosságát és a szövegértésre gyakorolt hatását (Gillon és Kirk, 2009; Bernstein, Flipse, Jin és Odegard, 2020 stb.). Magyarországon a kutatások a nyelvtanulás korai szakaszára korlátozódnak (Varga, Pásztor és Steklács, 2019), így a magyar középiskolások morfológiai tudatossága és annak fejlesztési lehetőségei még feltárásra várnak. A nemzetközi kutatások a morfológiai tudatosság felmérését és fejlesztését, valamint az olvasásértésre gyakorolt hatását felnőttkorig relevánsnak találják (Wilson-Fowler és Apel, 2015; Binder és Tighe, 2015). A magyar szakiskolás tanulók körében végzett felmérés jelentős eredményeket nyújthat a morfológiai tudatosság mérésével és fejlesztésével, valamint az olvasásértésre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A kutatás fő kérdése az, hogy a középiskolások morfológiai tudatossága felmérhető és fejleszthető-e az iskolai környezetben, és hogy ennek fejlesztése pozitív hatással van-e a tanulók szövegértési készségére. A kutatás résztvevői egy szakiskola 9. évfolyamának tanulói. A 30 és 28 tanulóból álló osztályok alkotják a kutatás kísérleti és kontrollcsoportját. A kutatás eredményei igazolják, hogy a szakiskolák 9. osztályos tanulóinak morfológiai tudatosságának felmérése és fejlesztése a tanórai tevékenységek keretében lehetséges. Továbbá, hogy a morfológiai tudatosság fejlesztése pozitív hatással van az olvasásértésre.
Article Details
Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna (2003): Csak az ember olvas. Tinta Kiadó, Budapest.
Adamikné Jászó Anna (2006): Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó, Budapest.
Apel, K., Wilson-Fowler, E., Brimo, D. és Perrin, N. (2012): Metalinguistic contributions to reading and spelling in second and third grade students. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 25. 6. sz. 1283–1305.
Bartha Blanka (2024): A morfológiai tudatosság mérésének és fejlesztésének lehetőségei középiskolás korban. Anyanyelv-pedagógia, 17. 3. sz. 31-43.
Bernstein, S. E., Flipse, J. L., Jin, Y. és Odegard, T. N. (2020). Word and sentence level tests of morphological awareness in reading. Reading and Writing, 33. 1591–1616.
Binder, K. S. és Tighe, E. L. (2015): An investigation of morphological awareness and processing in adults with low literacy. Applied Psycholinguistics, 36. 2. sz. 245–273.
Carlisle, J. F. és Nomanbhoy, D. (1993): Phonological and morphological development. Applied Psycholinguistics, 14. 2. sz. 177–195.
Carlisle, J. F. (1995): Morphological awareness and early reading achievement. In: Feldman Louis (szerk.): Morphological aspects of language processing. Lawrence Erlbaum Associates. Mahwah, NJ. 189–209.
Carlisle, J. F. (2000): Awareness of the structure and meaning of morphologically complex words: Impact on reading. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 12. 3. sz. 169–190.
Csapó Benő (2015): A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében. Iskolakultúra, 25. 7–8. sz. 4–17.
Csépe Valéria (2006): Az olvasó agy. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Ehri, L. C. (2005): Learning to read words: Theory, findings and issues. Scientific Studies of Reading, 9. 2. sz. 167–188.
Gillon, G. T és Kirk, C. (2009): Integrated morhplogical awareness intervention as a tool for improving lliteracy. Language, Speech and Hearing Services in Schools, 40. 341–351.
Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest.
Laczkó Mária (2008): Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás. http://epa.oszk.hu/00000/ 00035/00120/2008-01-ta-Laczko-Anyanyelvi.html (2024.04.14.)
Mahony, D., Singson, M. és Mann, V. (2000): Reading ability and sensitivity to morphological relations. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 12. 3. sz. 191–218.
Nagy, W. E., Berninger, V., Abbott, R., Vaughan, K. és Vermeulen, K. (2003): Relationship of morphology and other language skills to literacy skills in at-risk second-grade readers and at-risk fourth-grade writers. Journal of Educational Psychology, 95. 4. sz. 730–742.
Nagy, W. E., Carlisle, J. F. és Goodwin, A. P. (2014): Morphological knowledge and literacy acquisition. Journal of Learning Disabilities, 47. 1. sz. 3–12.
Plaut, D. C. és Gonnermann, L. M. (2000): Are non-semantic morphological effects incompatible with a distributed connectionist approach to lexical processing? Language and Cognitive Processes, 15. 4–5. sz. 445–485.
Lukács Ágnes, Pléh Csaba, Kas Bence és Thuma Orsolya (2014): A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In: Pléh Csaba és Lukács Ágnes (szerk.): Pszicholingvisztika 1. Akadémiai Kiadó. Budapest. 166–239.
Pléh Csaba (2011): A tudatos és a nem-tudatos problémája a kísérleti pszichológia és a kognitív tudomány tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 66. 1. sz. 47–74.
Pomázi Bence (2018): Egy nonszensz vers fordításainak alkalmazhatósága az általános iskolai nyelvtanoktatásban. In: Balázs Géza és Lengyel Klára (szerk.): Grammatika és oktatás – időszerű kérdések: Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat. Magyar szemiotikai tanulmányok 41–42. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Inter Nonprofit Kft., Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest. 197–201.
Rathvon, N. (2004): Early reading assessment: a practitioner’s handbook. The Guilford Press, New York.
Steklács János, Szabó Ildikó és Szinger Veronika (2010): Olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek tanítása Európában (ADORE-jelentés). Anyanyelv-pedagógia, 3. 4. sz. http://www. anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=292 (2024.04.14.)
Tóth László (2003): Narratívum és megértés: Pszichológiai sajátosságok a narratív szöveg megértésének fejlődésében az általános iskolai tanulóknál. Habilitációs értekezés. Kézirat. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet. Debrecen.
Török Tímea és Hódi Ágnes (2015): A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás-szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia, 8. 1. sz. https://www.anyanyelv- pedagogia.hu/cikkek.php?id=551 (2024.04.14.)
Varga Szilvia, Pásztor Attila és Steklács János (2019): A szövegértés és a morfológiai tudatosság számítógép-alapú fejlesztése alsó tagozaton. Iskolakultúra, 29. 8. sz. 94–106.
Varga Szilvia és Steklács János (2019): A morfológiai tudatosság és összefüggése a szövegértő olvasás képességével második osztályos korban: egy próbamérés tanulságai. In: Bóna Judit és Horváth Viktória (szerk.): Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 107–127.
Wilson-Fowler, E. és Apel, K. (2015): Influence of morphological awareness on college students’ literacy skills: a path analytic approach. Journal of Literacy Research, 47. 3. sz. 405–432.